19. fejezet

Niall:
Nem tudom miért, de London utcái lenyűgöznek. A járda kényelmesen széles pont annyira, hogy két ember elférjen rajta, a házaknak a kapui és annak vas kerítései fényesen védik az épület kertjét az idegenektől. Az autók halk robogása és a járókelők el-el gondolkozó arcuk, melyek mögött mindig egy másik élettörténet van, ez az ami lenyűgöz engem. Ráadásul, majdnem mindegyik utcán van Nando's, ami még egy pluszpont Londonnak! Még csak alig egy éve költöztem ide, -ugyanúgy mint barátaim, -de mégis úgy érzem, én ide valósí vagyok.
Miközben a cipőmet koptatja a betonhoz való érés, addig figyelmesen nézegetek előre az utcákon, hogy megtalálhassam Liamet és Zoét, akikkel egy ebédet beszéltünk meg a kedvenc éttermembe, na vajon hol?! Még jó, hogy a Nando's-ba. Nem látom sehol se Őket, egyedül úgy négy-öt fős lánycsapatot akiknek valami nagyon tetszik, mert egyfolytában felkiáltanak és fényképezőgépek villanása csillantja fel az arcukat. Úgy sejtem, hogy barátaim a közelben vannak...
-Sziasztok. -vigyorodtam Liamre és Zoéra, akik kedvesen és türelmesen fotózkodtak a rajongókkal.
-Niall.-mondták egyszerre Liamék majd Őket követve ugyanúgy az az öt darab lány is.
-Csinálhatunk képet Veled is?-fordult felém egy szőke hajú lány.
-Természetesen.-vigyorogtam el, mire zavartan nevetni kezdett.
-Köszönjük!-integettek a lányok miután távoztak Tőlünk úgy tíz perc után.
-Na hova mennyünk?-mosolygott Zoé és belénk karolt.
-Ez még kérdés? Még jó, hogy a Nando's-ba.-háborodtam fel, majd elkezdtem húzni magam után Őket.
-Épp arról beszéltem Zoéval, hogy hogy viseli ezt a "Zouis" ügyet. -mondta Liam mire összenézett Zoéval és felnevettek.
-És hogy bírod?-tettem zsebre a kezeimet, mivel így könnyebben tudott kapaszkodni belém Zé.
-Még jól, és nem is kellett nagyon eljátszani úgy nagy közösség előtt ezt az egészet. -válaszolt és közben csillogó szemmel mosolygott rám. Hamar odaértünk a Nando's-ba, gyorsan leültünk egy asztalhoz és rendeltünk. Újabb rajongói csoport rohamozott meg minket majd végre a hőn szeretett csirkéknek szentelhettem a figyelmemet. A srácok csak röhögtek rajtam, ahogy tömtem magamba a kaját, de vállat rántottam és tovább folytattam az étkezésemet. Egyedül a telefonom csörgése állított meg a kajálásba, amit ragadós kézzel elő is kaptam.
-Haló?-nyeltem nagyot amivel a számban lévő falatokat még nem sikerült letűrnöm.
-Apró megbeszélés, gyere Harryékhez és szólj Zoé-éknak. Siessetek.-mondta Kira majd letette.
-Srácok mennünk kell, Kira szólt. -közöltem velük, majd gyorsan még egy csirkét a kezembe kapva kisétáltunk az étteremből és indultunk Louisékhoz.

Zayn:
Nem tudom mi ez a nagy sietség, de állítólag fontos szóval muszáj volt elindulnom otthonról. Metrora szálltam, -mivel a kocsim a lízingben van- és türelmesen végig ültem az utat, míg a megfelelő leszállóhoz nem értem, ami után már csak két saroknyira voltam a barátaimtól.
-Zayn.-üvöltötték mögülem két ismerős hang. Liam és Niall volt, akik mellett még Zoé is sétált.
-Ti tudjátok, mi ez a "megbeszélés"? -kérdeztem miközben megálltam, hogy bevárhassam Őket. Vállat rántottak és fellépcsőztünk az épületben, majd a 12-es lakásba tértünk.
-Vas Happnin'?-üdvözöltem a kanapén lévő embereket, akik történetesen Harry, Louis és Kira volt.
-Mi volt ez a gyors ide invitálás?-kérdezte Zoé miközben lehuppant Harry mellé.
-Az ügynökség azt akarja, hogy meghívjátok magatokhoz egy napra az egyik legnézettebb rajongói oldalnak a szerkesztőjét, hogy még többet írjon Rólatok. Az újságba már kezdtek újra feltörni, de a világhálón még mindig elég kevés a One Directionról való cikk, így kitalálták ezt az ötletet. -kezdett bele a mondandójába Kira.
-És itt lenne egész nap?-húzta fel egyik szemöldökét Liam, miközben összefonta mellkasa előtt a karját.
-Igen, meg elvinnétek össze-vissza, mini koncertet adhatnátok meg elszórakoztathatnátok Őt. -magyarázta tovább menedzserünk.
-Oké én benne vagyok.-bólogatott Harry.
-Én is. -mondtuk egyszerre a többiekkel együtt.
-Nagyszerű! Holnap 9-re jön.-kiáltott fel vidáman Kira a beleegyezésünk miatt.
-Reggel?-kiáltotta fel egyszerre Zoés és Harry.
-Még szép.-válaszolt jókedvűen, majd gyorsan lefirkantotta az információkat a lányról és már épp készült kimenni, amikor gyorsan visszafordult. -Ja, Louis és Zoé! Adjátok elő holnap az édes párt, különben nem teszek jót magamért. -kacsintott és kifordult. Harry arcán hirtelen megálltam, aki a szemét forgatta miközben hátradőlt a kanapén.
-Mi az tesó?-ültem le a mellette lévő karfára.
-Semmi.-húzta el a száját és előkapta a telefonját.
-Oké, akkor ne mondj nekem semmit... -majd fogtam magam és inkább eggyel arrébb telepedtem, így Zoé mellé ültem le. -Miújság Csajszi?-érdeklődtem hogy létéról, miközben a lábát az ölembe helyezte.
-Nem sok. Már várom a turnét.-vigyorodott el. -És Zaynóóó mesélj, van új fejlemény egy új lányról?
Nagyot sóhajtottam. -Hát nem igen.
-Nyugi, úgy is lesz.-kacsintott felém.
-Amúgy nem tudod, hogy mi a baja ennek a búval-baszottnak? -emeltem fel a hangomat, hogy hallja a bal oldalamon ülő Harry is amit mondok.
-Kérdezzük meg.-suttogta Zoé, majd lábával Harry combját kezdte el bökdösni, mire Ő felénk fordult és értetlenkedve nézett ránk.
-Mi az?
-VÁSHAPPNIN?-vigyorogtam a pofájába, mire letörölte az arcát a leheletem miatt majd válaszul csak megrázta a fejét. Zoé feltápászkodott és rajtam átterülve Harry felé feküdt.
-Gyerünk Göndörkém. Mesélj.-paskolta meg Hazza combját, aki makacsul megint megrázta a fejét.
-Törhetetlen.-állapítottam meg, majd felhúztam a rajtam fekvő Zoét és kiballagtunk a konyhába.

...Másnap 8:50.
Louis:
-Keeellj fel Harrrrrym.-ordítottam az imént említett személynek a fülébe, aki mogorva arckifejezéssel rám dobta a párnáját, ami még meleg volt, mivel az eddig a feje alatt pihent.
-Hagyj aludni Louis, léci.-dünnyögte miközben az arca az ágyhoz volt szorítva.
-Tíz perc és jön az az oldal izés csaj. -veregettem meg a fejét, mire megrázta azt.
-A többiek itt vannak?
-Csak Liam.
-Mindjárt megyek, csak felöltözök.-jelentette ki de még mindig félig aludt.
-Oké. - egyeztem bele majd leültem az ágy szélére.
-Egyedül! -mondta hangosabban mély reggeli hangján, mire észbe kaptam és kimentem Liamhez. Mit sem sejtve pihent a szófán és a tévét bámulta. Sunyin elmosolyodtam és futni kezdtem.
-Bomba.-üvöltöttem fel és rávetődtem a kanapén ülő Li-re.
-Te nem vagy normális.-közölte velem miközben fájdalmasan nevetett, majd legurított magáról, mire én a földre zuhantam.

-Jó reggelt szépségeim.-lépett be a bejárati ajtón ami közben így üdvözölt minket Zoé, aki rögtön mellénk telepedett le a Sturbucksos papírpohár társaságával.   

-Mi iszol?-érdeklődtem kezében lévő doboz tartalmáról és szimatolni kezdtem a keze környékén és erre Liam nevetni kezdett.
-Kávét észlány.-borzolta fel a hajamat kedvesen és közben bele-bele szürcsölt a fekete koffein bombába.
-Mikor jön már Harry?-kérdezte Liam, aki végig az ajtót fürkészte.
-Úgy körülbelül...-hallatszott Hazza hangja a szobából, -...most. -válaszolt Liam kérdésére miközben kijött a nappaliba hozzánk, álmos mosollyal az arcán.
-Oké, akkor mikor jönnek a többiek?-tette fel újabb kérdését Liam, miközben Harryt fürkészte tekintetével.
-Jó kérdés Liam, jó kérdés. -válaszolt kávéja mögül Zoé.
-Halihó. Itt vagytok? -szűrődött be egy idegen női hang, miközben a bejárati ajtó nyílására lettünk figyelmes.
-Igen, gyere nyugodtan, nem harapunk.-ugattam egyet és felpattantam majd kinyitottam a fehér ajtót előtte.
-Sziasztok, Christina Moon vagyok. -nevette el magát a lány kedvesen.

Folytatjuk... :dd