4.fejezet

Zayn:
Voltam már Zoé-nak a lakásán, de még a hálójában nem. Bevallom, hogy kisfiús izgalommal lépek be a szobájába Kira-val, a menedzserünkkel, akit a szoba tulajdonosa rendelt mellém.
Belépve a szobán pont arra számítottam, mint amit vártam. Teljes egészében Zoé. Eleve a lakás is olyan, vidám és világos de a szoba az Ő. Erős sárga falakon fa keretes képek vannak aggatva nem trehányul de nem is szimetrikusan. Ezek általában róla és családjáról szólnak, de egy-két képen mi is rajta vagyunk. Á, ez tök jó kép rólam.
-Ne bambulj, hanem segíts Zayn.-dorgált rám hőn szeretett menedzserünk.
-Két bőrönd elég lesz?
Válaszul csak rám nézett, láttam az arckifejezésén, hogy "Most komolyan, Zoénál?" és inkább egy értettem bólintással kerestem még egy bőröndöt.
Hagytam, hogy Kira pakolásszon, még is csak nőből van, én nem fogok kutakodni a Csajszink fiókjaiban, de meg is lett tiltva nekem, szóval inkább a hatalmas franciaágyra huppantam, ami pont olyan színű fa volt az ágykerete mint a képkeretnek.
-Készen vagyok, most már segíthetsz.-ébresztett fel 2 óra múlva Kira, nem igen örültem mert igazán kényelmes ágyikó volt, még Harry-nek is tetszene. De hát eddig ez a szoba tabu volt, bár most már elmondhatom, hogy nem, nem lehetetlen!

-Itt is vagyunk!-lihegtem a három ismétlem három megtömött bőröndöt felcipelve Louis-ékhoz.
-Köszönööööm-ugrott a nyakamba Zoé majd Kira-éba.
-Semmisé, csak pihend ki magad, bár még mindig nem igazán tudom miért kellett ide cuccolnod.-szólt hozzá Kira, aki aggódóan fürkészte mindnyájunk arcát, hátha levehet valami infót. Ő nem tudott semmiről, csak mi öten. Se ami ma és se ami 4 hónappal ezelőtt történt. Nem akartuk ezzel fárasztani, vagyis Zoé erősködött és nem tehettünk ellene semmit.
-Csak a szomszéd, tudod elég érdekes fazon és most kis távolság tőle jól jönne.-hebegve magyarázkodott az alacsony, még mindig ugyanabban a ruhában lévő Zoé.
-Ahaa-dünnyögte Kira, de látszódott rajta, hogy nem hisz neki de inkább rá hagyta, tudhatta, hogy nyomós oka van Harry-hez és Louis-hoz költöznie. Majd egy fejbiccentéssel kilépett az ajtón a táskáját felvéve a bejárati ajtónál lévő szekrényről.
-Na szóval, most komolyan, hol fogok aludni, a kanapé nekem tökéletes csak a cuccaimat hadd vigyem be valahova, hogy ne itt essünk át rajta.
-Mint már mondtam McKey..
-Ne szólíts McKey-nek-vágott közbe Zoé, ami már megszokott volt tőle, ha egy rá titulált névvel vagy becenévvel illettük meg. Viszont a McKey nem volt kitalált. Második neve ez volt, de mint mindnyájunknál, senki se szerette a középső nevét.
-Akkor Zoé, mint már mondtam, a szobámban fogsz aludni. -fejezte be lassan és tagoltan Répafejű.
-És te hol alszol?
-Természetesen melletted.
Ezen mind röhögtünk. Louis mindig ilyeneket talált ki.
-Louis, szépségem- ment hozzá Zoé, aki a fejét fogta meg és úgy adta értésére.-Nem fogok a szobádban aludni, mert kupis és horkolsz.
Louis sértődött fejet vágva lehuppan Niall-hoz a kanapéra, amit Naill nagyon élvezet, hogy láthatta amint lekoptatják.

Harry:
-Megyek átöltözöm-majd már kezdte gombolni hátul a ruhája gombját és magával húzott egy bőröndöt, remélve Zoé, hogy normális ruhákat hozott neki Kira.
5 perc múlva ki is jött, teljes átalakulással. Bírtam ahogy Zéé öltözködött, kényelmesen mégis csinosan. Ez most is így volt, egy fekete cicagatya, ami persze kiadta, hogy nagyon csinos, és egy bő pulóver, amin egy Brooklyn felirat volt és egy uggs csizmát vett fel. Tényleg csinos. Na mindegy, nézzünk fel twitterre.
-Hé srácok, a rajongóink már kíváncsiak mi van velünk, rakjunk fel képeket?
-Egyem azt a göndör hajú, okos fejedet-simítgatott meg Louis. Erre csak egy bágyadt mosolyt tudtam reagálni. Nem tudom miért olyan nagy szám, hogy göndör a hajam, de most komolyan...
-Majd én fotózok-pattant fel Liam, akit eddig észre se vettem, hogy itt van.

Annyit röhögtünk, de elégedettek lettünk a végeredmény miatt, és már a Twitteren is fent volt.



-Na jó srácok, én most haza megyek, már elég késő van.-csapott a két lábára Liam.
-Te jó ég! 10 óra és már két órája nem ettem, megyek én is veled Liam.
Liam bólintott Niall-re. Búcsúzkodás kezdődött el, -ami mellesleg nagyon sokáig tartott mert Louis nem akarta engedni őket és hisztizni kezdett, de aztán lenyugodott hála Zayn ötletére, és bekapcsolta neki a Tv-t. Ez a srác komolyan... ha nem lenne ki kéne találni. Ő a legidősebb mindünk közül és mégis 12 éves szinten van. De úgy bírom.
Majd Zayn is hazament, illetve haza sliccolt, nehogy észre vegye az óriás bébi.
-Látom nagyon izgat titeket a pindúr pandúr-forgattam szemeimet, mikor láttam, hogy a két kanapén gubbasztó Louis és Zoé bámulja a zörgő ládát.
-És ha igen? Ne tán van valami nem tetszésed a Pindúr Pandúrokkal?
-Nem, nekem aztán semmi se Zoé-gyúnyolódtam és ördögien el is mosolyodtam.-Biztos azért szereted, mert te is olyan pindúrka vagy.
-Fuss Hazzaaaa!-üvöltött rám Lou, de nem értettem miért, mert Ő már látta azt amit én nem. Zoé arcát.
Elröhögtem magam, de már futottam is mert a pindúrka névvel ellátott hölgyemény már rohanva követett engem, hogy egy hasba bokszolással válaszolja azt, hogy ez nem volt szép.
-Ezt most nem kellett volna Harry Edward Styles!
Alig bírtam röhögni és futni is. De a lakás kicsi volt és megtörtént aminek meg kellett történnie. Éreztem, hogy a földhöz közelítek és egy kis test ugrik rám. Ettől még jobban röhögni kezdtem, majd megfordultam és még mindig rajtam ült és próbált erősen ütni de már Ő is nevetett. Olyan aranyos amikor röhög. A gödröcskéi előjönnek és a haja az arcába omlik. Majd megláttam a vesztemet.
-Jövööööök-üvöltött fel Louis és ránk vetődött.
-Á-ú-nyögött egyet Zoé, és kifordult Louis alól.
-De hülye vagy-és egy kisebb röhögés-verekedést intéztünk le Louis és én, amit Zoé előszeretettel nézett a kanapé oldalára felülve.
-Na jó hülyéim, megyek lezuhanyzom, elég hosszú volt ez a nap. -felállt és Louis-sal egymásra nézve, ördögi mosollyal és türelmetlenül vártuk ahogy kiment a zuhanyzó felé. Mindkettőnk gondolt valamire.
-Gyorsan! A bőröndöket túrjuk fel-csillant fel Lou szeme. Úgy látszik még se ugyan arra gondoltunk.
-Most viccelsz velem ugye?-néztem rá és lelki szemeimmel éreztem, hogy egy kamaszfiú fejet vághatok.

Louis:
-Mire gondolsz szerelmem?-vontam kérdőre, bár jól tudtam mire gondolt.- Ó te kis csínytalan.-sipánkoltam de 100wattos mosollyal.
Settenkedni kezdtünk mint a kémek. Hát ez nagyon tetszik nekem. A folyosó végéhez értünk, majd Hazzához fordultam, akinek a zöld szemeiben láttam a rosszaságot.
Lassan és óvatosan előbb a fehér ajtó kulcslyukához tapadtam. Ott voltunk a fürdőszoba ajtó előtt négykézláb mint két pattanásos kamasz. De most komolyan, Zoé sose adott annyi örömöt nekünk, hogy legalább bikinibe láthassuk. Nem vagyunk mi perverzek, de ha Ő láthat minket félmeztelenül akkor ezt Ő is viszonozhatta volna. Igen most durcázok ahelyett, hogy nézném a kulcslyukat, de mielőtt benézhettem volna, váratlanul az ajtó kinyílt és Harrym-mal beesve Zoé lábai előtt találtuk magunkat. Óvatosan és egyszerre felnéztünk, mind ketten ártatlan mosolygós fejjel, de  Zoé csak állt előttünk és a kezeit összefonta.
-Na ezért nem alszom veletek.
Majd fogta magát és átlépett rajtunk megszégyenítve és semmi lereagálással.
-Én tudtam, hogy hülye ötlet-sivítottam Harry fülébe aki még mindig hátra fordulva nézte ahogy Zoé a nappaliba ment. Erre a mély hangjával elkezdett röhögi, megveregette a vállamat és a nappali felé indult. Én is követni kezdtem ugrándozva és Zoéhoz lecsücsülve. Boci szemekkel néztem rá, de Harry is a másik oldalról.
-Most erre mit kéne reagálnom szépszeműim?-nézett oldalra és balra felénk, miközben felhúzta csinos kis hófehér lábait. És ezt onnan tudom, hogy rövid nadrág pizsamája van.
Mielőtt megszólhatott volna Rómeóm, a tündérke két puszit nyomott ránk és közölte, hogy aludna.
-Igen is szívecske-gurultam le a kanapéról és látván, hogy Harry nem mozdul őt is magammal húztam.
-Jó éjt tündérke-mondtuk egyszerre göndör fürtű pajtimmal és Ő a fürdőbe vette az irány én addig a szobámba telepedtem le magamhoz ölelve a répa plüssömet.

Zoé:
Szétterültem a kanapén, magamra húzva a takarót és lehunyni készültem a szemem, amikor hirtelen a folyosó végén lévő ajtó kinyílt és egy meztelen Harry lépett elő a szobájához menve.
-Takard már el magad-dormoltam, mire Ő hirtelen bemenekült a szobájába, bár inkább becsúszott, mert azt hihette, hogy alszom és megijeszthettem szegénykémet.
Hát igen, egy ideig véget kell vennie a pucérkodásának...